A hajdina eredetileg Ázsia középső részéről származik. Hozzánk a népvándorlás útján jutott el. A 20. század előtt főleg a szegényebb, földművelésből élő rétegek fogyasztották, kása formájában, de később teljesen eltűnt az étrendünkből. Csak az elmúlt pár évben kezdtük el újra felfedezni. A hajdinapehely nem tartalmaz hozzáadott cukrot és adalékanyagokat, viszont rostban gazdag és pillanatok alatt készíthető belőle finom és tápláló reggeli. Érdemes kipróbálni, ha zabkása helyett valami újdonságra vágyunk!
Összetevők: hajdinapehely
A hajdina a pelyhesítés után is megőrzi a benne rejlő értékes tápanyagokat. Rostokban gazdag, ami nemcsak az emésztést segíti és enyhíti a székrekedéses panaszokat, de vércukor- vagy koleszterinproblémák esetén is előnyös. A hajdina gazdag metionin nevű aminosavban, amely májvédő hatású. Ezen kívül lizint is jelentős mennyiségben tartalmaz, amely a gabonafélékre kevésbé jellemző. Igen értékes vitamin- és ásványi anyagforrás. Folsav, magnézium, kálium és cinktartalma kiemelendő, illetve B-vitamin tartalma a gabonákhoz hasonló. Antioxidáns és flavonoid tartalma miatt a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében van szerepe. Ezeken kívül tartalmaz egy rutin nevű anyagot, amely erősíti a hajszálerek falát és javítja a vérkeringést. A vérnyomás szabályozásában is lehet szerepe.
Felhasználás: A hajdinapehely rendkívül gyorsan megpuhul. Nem kell főzni, elég leönteni forró vízzel és 2-3 perc alatt el is készül a kása. Ízesíthető karob porral, friss vagy aszalt gyümölcsökkel, dióval, müzlivel keverve is kiváló. A hajdinapehely nem csak kásaként fogyasztható. Felhasználható töltött zöldségek, fasírtok vagy akár nyers torták készítéséhez is. Ha egy igazán különleges, ropogós panírt szeretnénk készíteni, akkor is jó választás lehet a hajdinapehely.
Tápanyagtartalom (100 g-ban):
Energiaérték:
|
1479 kJ / 353 kcal
|
Zsír:
|
1,74 g
|
- amelyből telített zsírsavak:
|
0,3 g
|
Szénhidrát:
|
75,31 g
|
- amelyből cukor:
|
0,1 g
|
Fehérje:
|
8,24 g
|
Só:
|
0,005 g
|
Származási hely: Szlovákia.
